2013. január 2., szerda

Ne dobd ki az idei fát!



A dolog úgy történt, hogy a szomszédos sorház lakói, vízkereszt után, ahogy kell ,lebontották a karácsonyfáikat, és a kuka mellé kitették az  utcára.
A szépséges, kissé kiszáradt fák, a sors kezére vártak, aki személyemben meg is érkezett, hogy megmentse őket a kukásautó zúzdájától.
Arra gondoltam,  milyen jó lesz a kályhába majd begyújtani, a jó száraz fenyő.
De a fenyők lehet hogy nem így gondolták,  elvégre nemrég még pompás nappalikat díszítettek, vidám és meghitt pillanatok résztvevői voltak, és ajándékok bújtak meg alattuk. Tehát  abszolút méltatlan  lett volna rájuk nézve, a ha a kályhában végzik.
Aztán hozzájött még a saját Ikeában  vett visszaváltható karácsonyfám is egy normand fenyő, az utolsó vételem.
Betettem hát őket az udvaromba megőrzésre.
Eljött a jó idő, kitavaszodott aztán nyár lett.
A fenyőfák még mindig az udvarom vendégszeretetét élvezték, és éppen aznapra terveztem hogy minden száraz gallyat, metszési hulladékot felaprítok és berakom a tűzifatárolóba.
Nem tudom ti hogy vagytok a monoton rutinmunkákkal pl. mosogatás faaprítás, nekem ez olyan mint egy meditáció.
Ilyenkor pattannak elő a legjobb gondolatok a fejemből.
Valahogy megkérdeztem magamtól, mi van ha  NEM vágom fel én ezeket...
hanem elteszem jövő karácsonyra
Látva a  szépséges fákat; hajdani ezüst, luc, és normand ágait, meglibbent rajtuk néhány ottmaradt szaloncukorpapír amit a néhány hónap kintlét szépen meg is antikolt....szóval egyszercsak jött a villanás...igen  elteszem őket karácsonyfának.
Úgyis évek óta nem telik karácsonyfára, úgyis utálom  amikor elkezd hullani  és ki kell dobni, és utálom a műfenyőt is mert pár év után  nyomott fakó  és ronda lesz az is. ezt viszont elnézegettem itt, hogy mennyire  csodásak   még így tűlevelek nélkül is.(Sőt) A manapság ismét divatos shabby-chic stílus kedvelőinek még jobban tetszene így kopaszon)
És tessék itt van,  természetes, fa, tartós, és fantasztikus, ma sem tudok betelni velük.
Mennyire csodásat alkotott a természet,  ezekben a finom szerteágazó kis ágakban,emberi kéz nem tudna ilyet alkotni.
 Ha bármilyen kreatív,olcsó természetes karácsonyi dekort akarok ennél tökéletesebb egyszerűen nem létezik.
Ha nekem kellene összerakni soha nem tudnék gyártani  vagy ragasztani ilyen finom törékeny mégis erős szépséges formát.
 Olyan izgatott lettem ahogy elképzelődtem ezen, már láttam is magam előtt a lehetőségek végtelen tárházát, a megannyi színes karácsonyfadísszel, a finom natúrral , a fehérrel, a pasztellekkel, arannyal ezüsttel..a pici fényekkel csillagokkal ,hópihékkel angyalokkal....hhmmm....
És ahogy nálam lenni szokott, meg sem tudtam állni estig.
Megtisztítottam a fát  a fűszálaktól portól és  egyéb díszektől,tisztára mostam kerti  locsolótömlő erős  vízsugarával és amire megszáradtak a napon már készen is álltam a festékszórással. Kettő ezüstfenyőt szorosan egymás mellé tettem hogy minél több  festéket felfogjanak,  alulra terítettem egy  nylon fóliát és egyszerű vízbázisú fehér matt  falfestékkel lefújtam őket.
Alapos száradás után  ismét ,és ismét ,összesen háromszor.


Így lett kettő szépséges hófehér (ezüstfenyőm) kb 220 méter magasak.
Ezután következett a normand óriás. kb 2.8 m lehetett, dúsan rajta a vöröslő tűlevelek.
Ő ugyanis nem hullajtja el a  leveleit, sokáig zöldben pompázott de a nyári tűző nap végleg  kiszárította és gyönyörű vörösesbarna lett, mint az őszi falevelek. A szárai sötétbarnák, és enyhén citrusos illatot árasztanak még most is.
Tehát jött a kihívás, hogy a fenyő egy színből álljon, és a vörösesbarna, bár gyönyörű szín, nem tartozott éppen a karácsonyi elképzelésembe most.
A sötét szürkésbarna szárak színe jobban passzolt az elképzeléseimhez, de sajna sötétbarna festékem nem volt itthon.
 Volt viszont  fekete spray, amit azt hiszem kerékpár festéshez vettünk. Tehát feláldoztam...
A fenyőt alaposan  megrázogattam, cirokseprűvel többször átfésültem, hogy a maradék  tűlevelek  lepotyogjanak , már amelyik amúgy is le akart.
 Ezután fújtam le, kb. 3 flakon festéket evett meg,,
Sajnos, akkor éppen  csak egy flakon volt itthon, ezért őszépsége 3 részletben készült el.
Fújás előtt még formára is nyírtam egy kicsit.
Ez a fekete szépség a legkisebb fiam szobájába került, ahol a legjobban illett, a falak, és a bútorok színéhez.
Amikor szenteste behoztam őket a szobába, és feldíszítettük,  olyannyira tetszett ,hogy leültünk elé, és kb. másfél óráig csak gyönyörködtünk benne. Natúr ,szalma, nyersfehér, szürke,kockás, és fa díszekkel díszítettük,  mini melegfehér izzókkal világított. és imádtuk.
Rátettem mindenféle apró játékot, autót, gitárt, kismackót,szalmadíszt ,mézeskalácsot,mindenfélét ami színben stílusban illett  hozzá.
*****************************************************************
.....................................................................................................................................................................


A fehér szépségek egyike, a nagyobb gyerekek közös szobájába került, színes izzókkal  és színes díszekkel, meseországra hangolva.
...........................................................................................................................................................................



   Az enyém, a másik fehér, melegfehér izzókat kapott, és csupa fehér, ezüst, pasztell, és antikolt koptatott díszt tettem rá.
Napokig festettem decemberben a régi műanyag díszeket, készítettünk boát,  és mindenféle más díszt ami illett hozzá.
Festettem fehérre tujaágakat azokat is ráhelyeztem, és még apró csipketerítők is voltak rajta. Végül is bézs, ezüstös, halvány rózsaszín,és fehér volt a domináns színösszeállítás rajta. Az ágak tövéhez csepegtettünk illóolajakat.
*****************************************************************








..............................................................................................................................................................

Idén újra ők maradnak, és még jópár évig...
Szóval így lehet spórolni ,megmenteni egy fát ,és  szárnyaló kreativitással teremteni egy olyan csodát ami egyszerű...
Egyébként az utolsó ikea normand fenyő előtti " fa" egy lakatos által készített fém váz volt ami szintén fenyőfaformát imitál. Ezüstre volt festve.

 Gyönyörű volt feldíszítve ,csipkesáltól a csipketerítőig mindenféle jutott rá.
Kár hogy a pancser szaki akivel csináltattam elrontotta, nem úgy készítette ahogy kértem , de így is szép lett.(megvan még)


 Annyira vágytam a fehérre akkor ,az ágyamból órákig tudtam volna nézegetni ha el nem alszom. Ez  2012 karácsonya volt. Eljött hozzánk látogatóba a polgármesterünk is akkor, és jócskán rácsodálkozott a " szegény" kis karácsonyfánkra. Aztán megkérdezte lefényképezheti.e ...Neki is nagyon tetszett. :)

 Előtte kb két évig egy szintén általam kreált karifát használtunk amely fenyőgirlandból és drótból valamint egy thonet fogasból készült.
Ezekre  raktam még jócskán fenyőágakat amiket az árusoktól kaptam, úgyis kidobták volna.tehát fantasztikus fenyőillata is volt.
Ezt a fát is sikerült fényképeznem  telefonnal, elnézést a minőség  még csak ilyen....
Íme...Ezen is volt fehérre festett tujaág és fehér boa...ekkor próbáltuk először a fehér színt ilyenképpen, mintha havas lenne a fa ...ezt is imádtuk...

Már csak azt nem értem hogy  több óra  rendezgetés után ez a blog miért oda rakja a fényképeket ahová ő akarja...egyszerűen nem tudom normálisan elrendezni őket....




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése